Boncmesterek Országos Egyesületének

- változásokkal egységes szerkezetbe foglalt -

Alapszabálya

I. Az Egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Boncmesterek Országos Egyesülete

2. Az egyesület rövidített neve: BOE

3. Az egyesület székhelye: 3561Felsőzsolca, Kertekalja út 31.

4. Alapítás éve: 2000.

II. Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület céljai:

  • Segítse elő az országban dolgozó boncmesterek szakmai fejlődését, és tevékenységükkel kapcsolatos érdekképviseletet biztosítson.
  • Járuljon hozzá a jogszabályi előírások — törvény, kormányrendelet, helyi rendelet — maradéktalan betartásával a boncmesteri szakma elismertségének és szakmai tekintélyének erősítéséhez, fejlesztéséhez.
  • Szervezze a szakmai oktatást, képzést, a továbbképzést, segítse a mások által szervezett képzéseket.
  • Kamarai szintű működésre való törekvés.

2. Az egyesület feladatai:

  • kezdeményezi és/vagy véleményezi a boncmesteri tevékenységet érintő jogszabályok felülvizsgálatát, kiegészítését, módosítását vagy új jogszabályok megalkotását,
  • biztosítja tagjai együttes és egyéni érdekképviseletét és érdekvédelmét,
  • a boncmesteri szolgáltatás ellátásához szükséges működési engedélyek kiadásához segítséget nyújt,

közreműködik a boncmesteri szakmára vonatkozó jogszabályok és etikai előírások betartásában,

  • vitás esetekben egyeztető eljárást folytat tagjai között a szakmai tevékenység gyakorlásával összefüggő kérdésekben,
  • folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervezetekkel, amelyek az egyesület tagjainak munkájához kapcsolódhatnak, és amelyek céljaival egyetért,
  • a boncmesteri szakmával kapcsolatban állásfoglalásokat készít, ill. javaslatot tesz, és gondoskodik ezek nyilvánosságra hozataláról, hogy állásfoglalásai és javaslatai a törvényhozás, a közigazgatás és mások tudomására jussanak;
  • a boncmesteri szakma tájékoztatásának elősegítése érdekében internetes honlapot, fórumot működtet, gondoskodik arról, hogy a megalkotott szabályzatai elérhetők legyenek a honlapján;
  • elősegíti a tagok fejlesztési tevékenységének összehangolását, ezekkel kapcsolatban információkat állít össze, (pl. tanatopraxis, tanatoesztétika)
  • a szakma fejlődésének elősegítésére szakmai tanácskozásokat, tapasztalatcseréket, tanfolyamokat és konferenciákat szervez,
  • elősegíti a szakmai képzést és továbbképzést, ezzel kapcsolatban egyrészt közreműködik a boncmesteri szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek meghatározásában, másrészt szervezi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást, vizsgáztatást, figyelemmel kíséri annak dokumentálását,
  • összehangolja a nemzetközi szakmai együttműködésben való részvételt.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

  • Az egyesület működése, jogállása:

Az egyesület 2000-ben alakult. Az egyesületet, mint társadalmi szervezet a jelen alapszabályban rögzített célokért munkálkodó boncmesteri és ehhez kapcsolható kiegészítő tevékenységet végző (pl. boncsegéd), természetes személyek önkéntesen létrehozott szerveződése. Az egyesület a működését a szakmai területre vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a jelen alapszabály alapján fejti ki.

  • Az egyesület önálló jogi személy, saját nevében jogokat, és kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és perelhető.
  • Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

Az egyesület tagjai éves tagdíjat kötelesek fizetni. Az éves tagdíj összegét, a megfizetésének módját és határidejét a közgyűlés mindig előre, a következő évre vonatkozóan jogosult meghatározni.

Az újonnan belépő tag az éves tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított legkésőbb 8 napon belül köteles az egyesület házipénztárába történő befizetéssel, vagy az egyesület mindenkori bankszámlájára történő banki átutalással teljesíteni.

Tagság, a tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei,

a tagsági jogviszony megszűnése

1. Az egyesület tagsága:

  • rendes tagokból
  • támogató tagokból, valamint
  • örökös tagokból

áll.

Rendes tag: Az egyesület rendes tagja Magyarország területén érvényes boncmesteri végzettséggel rendelkező, vagy boncmesteri képesítést megszerezni kívánó, legalább 1 év folyamatos szakmai gyakorlatot igazoló természetes személy lehet, aki az egyesület alapszabályát elfogadja, valamint a tagdíj fizetését vállalja, ésbelépési szándékát írásban kinyilvánítja. A rendes tagot az egyesületben csak saját maga, illetve meghatalmazottja képviselheti.

Támogató tag: Az egyesület támogató tagja lehet minden természetes személy, aki a boncmesteri szakmát ismerve, ezt gyakorolni kívánja, vagy már gyakorolja, de nincs igazoltan folyamatos 1 év gyakorlata. Támogató tag felvételéhez legalább 2 rendes tag ajánlása szükséges. A támogató tag a taggyűléseken részt vehet, ott hozzászólhat, javaslatokat tehet, de szavazati joga nincs, tisztségviselőnek nem jelölhető. Egyebekben a támogató tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

Örökös tag: A volt tagot, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységgel huzamosabb időn keresztül jelentős mértékben hozzájárult az egyesület célkitűzéseinek megvalósításához, a közgyűlés az elnökség javaslatára örökös taggá nyilváníthatja. Az örökös tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a "Rendes tag"-éval, de tagdíjat nem köteles fizetni.

2. A tagsági jogviszony keletkezése:

A rendes, vagy támogató tagként történő felvételt a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával, vagy az egyesület honlapján keresztül kérelmezheti. A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani. Az elnökség határoz a tagfelvételről.

Az örökös tagság a közgyűlés erre vonatkozó határozatával, a határozat meghozatalának napján jön létre.

3. A tagok jogai és kötelezettségei:

A rendes tagok jogai:

  • az egyesület tevékenységében részt venni
  • az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

· a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

e) az egyesület irataiba betekintetni.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

A rendes tagok kötelességei:

· Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

  • Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

· Az éves közgyűlésen megjelenni

· Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

· Köteles az adataiban (székhely, képviseletre jogosult személy, stb.) bekövetkezett változásokat annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

Támogató tagok jogai:

  • az egyesület tevékenységében részt venni
  • az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

· a közgyűlésen részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

A támogató tag szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal az egyesület közgyűlésére meghívást kap, illetve részt vehet az egyesület rendezvényein.

A támogató tagok kötelezettségei: a rendes tagokéval megegyeznek.

Az örökös tag jogai és kötelezettségei a rendes tagéval megegyeznek, de tagdíj fizetésre nem kötelezett.

4. A tagsági jogviszony megszűnése:

a) A tag kilépésével.

b) A tag kizárásával.

c) A tagsági viszony egyesület általi felmondásával.

d) Az örökös tagi cím visszavonásával.

e) A tag halálával.

A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. A kilépő tag pénzbeli hozzájárulását nem követelheti vissza.

Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát megsérti, vagy az egyesület alapelveihez nem méltó magatartást tanúsít, illetve rendes közgyűlésen egymást követő három alkalommal igazolatlanul nem jelenik meg.

Kizárható a tag akkor is, ha a tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztja, és mulasztására tekintettel az elnökség írásban – legalább egy hónapos póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon, az ülést megelőző legalább 15 nappal meg kell hívni, részére a kizárásra vonatkozó kezdeményezést meg kell írásban küldeni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

Ha a tag nem felel meg a jelen alapszabályban meghatározott feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

Amennyiben az örökös tag az örökös tagságra érdemtelenné válik, bármely tag, vagy egyesületi szerv indítványára a tagság visszavonásáról az egyesület közgyűlése dönt. Érdemtelenné válik a tag különösen, ha vele szemben elmarasztaló büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerül sor, vagy az egyesület célját és tevékenységét az örökös tag e jogviszonya fennállása alatt veszélyezteti. Az örökös tagságot megszüntető közgyűlési határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

VI.

Az egyesület szervei

Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály módosítása;
  • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
  • az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • tagi jogviszony felmondásáról való döntés;

· a következő évi tagdíj mértékéről, ill. annak megfizetése módjáról és határidejéről való döntés;

  • örökös tagsági cím megvonásáról való döntés;

· döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület www.boe.hu honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

5. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

6. A közgyűlés határozatképes, ha azon, a leadható szavazatok, több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

8. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről hangfelvétel alapján vagy helyben jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

10. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

11. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

12. Az elnökség5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség tagjai azok a természetes személyek lehetnek, amelyek a rendes tagi képviseleti joggal rendelkeznek. Az elnökség elnökből, a rendes tagok soraiból választott 4 fő elnökségi tagból áll. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja meg 5 év határozott időtartamra. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.

A rendes tagok soraikból 5 fő jelöltre (elnök, valamint 4 fő elnökségi tag) tehetnek javaslatot. Az elnökség soraiból 1 fő alelnököt választ.

Az elnökség tagjai kötelesek 8 napon belül írásban jelezni az egyesület felé, ha a képviseleti jogosultságuk bármely okból megszűnik. Ebben az esetben a legkésőbb az előbb írt bejelentésről való tudomásszerzést követő 30 napon belül össze kell hívni a közgyűlést új elnökségi tag megválasztása céljából. Az elnök képviseleti jogának bármilyen okból történő megszűnése esetén az alelnök gyakorolja az elnöki hatásköröket az új elnök megválasztásáig.Az elnökségi tag jogviszonyának megszűnése esetén az újonnan megválasztott elnökségi tag mandátuma a megszűnt tag mandátumának hátralévő időtartamára szól.

13. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés,

m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

14. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

15. Azelnök, és alelnök

Az elnök az egyesület törvényes képviselője és az operatív irányításáért felelős vezetője. Akadályoztatása esetén ezen feladatokat az alelnök látja el, ezért az elnök és alelnök is, az egyesület hivatalos ügyeiben önálló képviseleti joggal rendelkezik. Az önálló képviseleti jog az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre is kiterjed.

Főbb feladatok:

- az egyesület képviseletének ellátása,

- média kapcsolatok ápolása, folyamatos fenntartása,

- kapcsolódó szakmai és hatósági szervezetekkel (egészségügyi intézmények, önkormányzatok, kamarák, más egyesületek stb.) kapcsolatos együttműködés,

- a szakmai kapcsolatok erősítése, fejlesztése,

- az egyesület pénzügyi és gazdálkodási ügyeinek intézése,

- nemzetközi kapcsolatok szervezése és fenntartása.

16. Az elnökségi tagok

Az elnökségi tagok feladatai az elnök segítése, az egyesületi munkában való aktív részvétel, különös figyelemmel az alábbiakra:

  • Magyarországon tevékenykedő boncmesterek felderítése, regisztrálása
  • a szakmához kapcsolódó jogi szabályozásban való részvétel
  • képzések, konferenciák megszervezésében való aktív részvétel
  • taggyűléseken való részvétel

VII. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

VIII. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az egyesület képviseletének ellátására az elnök jogosult, az elnök képviseleti joga általános, gyakorlásának módja önálló.

Az elnök akadályoztatása esetén az egyesület képviseletére általános, önálló képviseleti joggal az alelnök jogosult.

IX. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

  • Azegyesület céljai elérése érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, a célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

  • Az egyesület tartozásaiért, kötelezettségvállalásaiért az a saját vagyonával felel. A tagok a saját vagyonukkal nem felelnek.

  • Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az egyesület vagyona, az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni a hitelezők kiegyenlítése után fennmaradó vagyont.

  • Az egyesület éves beszámolót minden év május 31. napjáig az egyesület www.boe.hu honlapján közzéteszi. Az egyesület ezen felül köteles a gazdálkodó tevékenységéről szóló beszámolót, ill. mérleget letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál, ill. azt közzététel céljából feltölteni azt az Országos Bírósági Hivatal által üzemeltetett felületre.

X. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület megszűnik, ha:

  • határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  • megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  • a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti
  • megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
  • tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt - feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  • Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk. és az Ectv. rendelkezései az irányadóak.

  • A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az egyesület közgyűlése 2022. szeptember 10. napján meghozott 01/2022.09.10./Kgyh. számú határozatával fogadta el, egyúttal felhatalmazta az egyesület elnökét annak aláírására.

Lőrincz Károly

elnök

Ide írhatsz...